péntek, március 31, 2006

A végtelen kezdetéig


Nagyon nyomott vagyok. A hét elején szinte elviselhetetlenül beteg voltam – ez abból áll, hogy nem kapok levegőt -, most pedig Kata lett ugyanígy. Én gyógyulgatok. Lassan. Ez eléggé visszafogja az embert. Nem is nagyon írtam, és nem is nagyon csináltam semmit. Csak ez persze nem jó semmittevés.
Éppen négy éve kezdtem el írni ezt a naplót. Minden évben leírom, hogy most már abba kellene hagyni, de aztán úgyse hagyom. Alakulgat, átalakulgat, de a lényege ugyanaz marad. Egy pasi firkál össze-vissza.Pont fél éve élek együtt Katával. A legjobb, ami történhetett velem. Talán vele is. Csak most már maradjon így a végtelen kezdetéig.

Nincsenek megjegyzések:

Fodor Ákos: ECCE HOMO

Fenyegetésük
mulatságos. De ahogy
félnek: megrémít.

Népszerű bejegyzések