Olvasom: vizsgálgatják az illetékesek a fogyatékos gyerek esetét, akinek fáj a foga, és fél évre kapott időpontot. Örülök, hogy az állam illetékesei ilyenkor teszik a dolgukat és szorgalmasan vizsgálódnak. De legelőször is hatalmukkal élve - de az se baj, ha visszaélve - talán küldhetnének egy autót a gyerekért, bevitethetnék egy klinikára, és rendbe tehetnék a fogát.
Bár az is megoldás lenne, ha a magánfogorvosok közül akadna egy vagy több, aki telefonálna a szerkesztőségünkbe, hogy adjuk meg a gyerek szüleinek elérhetőségét, mert szívesen ellátná.
Az állam hivatalnokai és az orvosok arra esküdtek, hogy nem hagynak fájdalomban egyetlen embert sem, pláne, ha gyerek, pláne, ha fogyatékos. Nincs mentség.
Olvasom továbbá: Hiába a kiemelt finanszírozás, a fogyatékossággal élők fogászati és más egészségügyi ellátása jelenleg nem megoldott - állapította meg Szabó Máté. "A fennálló jogi helyzet ellentétes az egyenlő bánásmód követelményével, valamint az érintettek egészséghez, ezen belül az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés jogával összefüggő visszásságot okoz”.
És még továbbá: Szócska Miklós egészségügyi államtitkár tavaly azt közölte: "kétségtelen, hogy a fogyatékos személyek egészségügyi ellátása jelenleg súlyos hiányosságokat mutat", sőt, "a jelenlegi helyzet méltánytalan és sürgős intézkedést igényel".
Semmiképpen nem szeretném kioktatni az államhatalmat arról, hogy mi a dolga, de ne feledkezzünk meg arról, hogy egy olyan országban élünk, amelyikben százával lehetett - akár sarkalatos - törvényeket hozni, amelyeket pikkpakk beterjesztettek és meg is szavaztak. Ez azt mutatja, hogy a miénk messzeföldön a leghatékonyabb hatalom: gyakorlatilag azt tesz, amit akar. Bár amit az utóbbi két évben az elesettekkel, a kiszolgáltatottakkal tettek, messzeföldön a legszégyenletesebb. Mi lenne, ha most az egyszer kivételt tennének a kiszolgáltatottak sanyargatásában, és legalább a fogfájós fogyatékos gyerekekre hoznának vagy betartatnának valami olyan törvényt, amelyikből tükröződik valami európaiság, valami emberiesség?
Mondom: nincs mentség. Szégyen van és fájdalom.
.
Bár az is megoldás lenne, ha a magánfogorvosok közül akadna egy vagy több, aki telefonálna a szerkesztőségünkbe, hogy adjuk meg a gyerek szüleinek elérhetőségét, mert szívesen ellátná.
Az állam hivatalnokai és az orvosok arra esküdtek, hogy nem hagynak fájdalomban egyetlen embert sem, pláne, ha gyerek, pláne, ha fogyatékos. Nincs mentség.
Olvasom továbbá: Hiába a kiemelt finanszírozás, a fogyatékossággal élők fogászati és más egészségügyi ellátása jelenleg nem megoldott - állapította meg Szabó Máté. "A fennálló jogi helyzet ellentétes az egyenlő bánásmód követelményével, valamint az érintettek egészséghez, ezen belül az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés jogával összefüggő visszásságot okoz”.
És még továbbá: Szócska Miklós egészségügyi államtitkár tavaly azt közölte: "kétségtelen, hogy a fogyatékos személyek egészségügyi ellátása jelenleg súlyos hiányosságokat mutat", sőt, "a jelenlegi helyzet méltánytalan és sürgős intézkedést igényel".
Semmiképpen nem szeretném kioktatni az államhatalmat arról, hogy mi a dolga, de ne feledkezzünk meg arról, hogy egy olyan országban élünk, amelyikben százával lehetett - akár sarkalatos - törvényeket hozni, amelyeket pikkpakk beterjesztettek és meg is szavaztak. Ez azt mutatja, hogy a miénk messzeföldön a leghatékonyabb hatalom: gyakorlatilag azt tesz, amit akar. Bár amit az utóbbi két évben az elesettekkel, a kiszolgáltatottakkal tettek, messzeföldön a legszégyenletesebb. Mi lenne, ha most az egyszer kivételt tennének a kiszolgáltatottak sanyargatásában, és legalább a fogfájós fogyatékos gyerekekre hoznának vagy betartatnának valami olyan törvényt, amelyikből tükröződik valami európaiság, valami emberiesség?
Mondom: nincs mentség. Szégyen van és fájdalom.
.
1 megjegyzés:
Könnyes szemmel olvastuk! Köszönjük! (Erre nincs több szó...)
Megjegyzés küldése